Tök, tök és tök. Októberben újra előkerültek a tökök. Kirakatban, dekorációban, udvaron, ablakban, ajtó előtt., kabáton, autóban... Bármerre megy is az ember, beléjük botlik. De miért is?? Igen, tudom, most érik, most van szezonja, mégsem lehet dinnye. De miért pont a tök? (Szerző: Lukovics-Varga Anita)

Visszatekintve Európában a Halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek ugyan, és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg az amerikai ponyvakultúra hatása nyomán. Az utóbbi 5-10 évben Magyarországon is egyre több helyen ünneplik meg, és még az iskolákban is beöltöznek a gyerekek és cukrot osztanak az osztályokban (nesze neked hagyományos farsang).

Nem tudom, tudjátok e, hogy a Halloween az egyik legrégibb ünnep, melynek eredete évszázadokra vezethetô vissza. Mai formája az évszázadok során több kultúra mixelésével alakult ki. Összetevői: a római (Pomona-nap), a kelta (Samhain fesztivál) és a keresztény (mindenszentek napja) hagyományok.

A kelták sok sok évvel ezelőtt a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén éltek. A természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte, tette gyönyörûvé a földet és növesztette a termést.

A kelta újévet november 1-én ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. A kelta hagyomány szerint a napisten Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor.  Az újév elôestéjén, október 31-én, a hiedelem úgy tartotta, Samhain összehívta a halottakat. A halottak különbözô formában jelentek meg; a rossz lelkek, állatok figuráit öltötték fel, fôként macskáét. (Miaúúúú)

Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdôdött az ünnepség. A kelta papok a hegytetôn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény és állat áldozatokat mutattak be, és tûz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat és ûzik ki a gonosz szellemeket.
November elsején az emberek állatbôrökbôl és állatfejekbôl készült kosztümökbe öltöztek, (kicsit olyan busójárásos fílingem van)  és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak.                                 Ez a fesztivál volt az elsô Halloween.

Az elsô szádadban a rómaiak elfoglalták Angliát. Sok hagyományt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gyümölcsök és kertek istennôjének ünnepe, és november 1 körül tartották. A következô évszázadok folyamán a kelta Samhai fesztivál és a római Pomona-nap hagyományainak keveredésével jött létre az elsô ôszi ünnep.

A következô behatás a kereszténység terjedésével érkezett. 835-ben a római katolikus egyház november 1-ét mindenszentek ünnepének nevezte ki. Késôbb az egyház november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította. Tûzgyújtással, felvonulással ünnepelték, az emberek beöltöztek szenteknek, angyaloknak és ördögöknek. A kereszténység terjedése azonban nem feledtette a régi hagyományokat sem, folytatták a Samhain és Pomona napok ünneplését is, így az évek során mindezen szokások összevegyültek.

És hogyan kerül a csizma az asztalra, akarommondani a tök a képbe? Hiszen az idők folyamán a töklámpás lett a  halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”, angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki hogy, hogy nem az  ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Kis szépséghiba is csúszott a számításba, mert Jacket a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit az egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Amerikában halloweenkor -ahogy azt a filmekben is gyakran láthatjuk-  az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat! (Csokit vagy csalunk!) kiáltással felszólítva a lakókat állásfoglalásra.  Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában.

És hogyan ünnepelnek (illetve ünnepelTek, anyáink, nagyanyáink) Magyarországon? Merthogy  nem jelmezben, és nem cukrot osztogatva, az biztos.
A mindenszentek és halottak napja (november elseje és másodika) a halottakra való emlékezés ünnepe. Az ünnep elôestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók a kegyelet virágait tûzik az elhunytak sírjára. Másnap, halottak napján van az ünnepélyes szentmise. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon.

A néphagyományban mindkét napot számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek. Kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetôbe vitték ki az ételt, s a sírokra helyeztek belôle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén “mindönszentek kalácsa”, “kóduskalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek.
Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban és amíg a harang szól hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, vasalni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. E hiedelmek ma már kiveszôben vannak, de mindkét nap, városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe. Eredetileg...

Forrás: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9