Legutóbbi nyaralásán dekoody nagyon beleszokott a jóba, köszönhetően a méltán híres tunéziai vendégszeretetnek. Azóta is szívében őrzi a kellemes élmények emlékét, mint például az északra tett buszos kirándulást, melyre a kísérője fizette be azzal, hogy valami kultúrát is szívjon már magába a tengerparti henyélés közepette.  (Szerző: Zboróvári Kriszti)

Az egynapos túra keretében meglátogatták Tunézia fővárosát és a környékbeli nevezetességeket. A turisták, és az önjelölt hobbifotósok körében igen népszerű Sidi Bou Said városkája Santorini és Szentendre legnagyobb erényeit ötvözi. Kék-fehér színben tündöklő házikói az előbbire emlékeztetnek, árszínvonalát tekintve pedig erősen vetekszik az utóbbival.

A Tunisz fölé emelkedő dombocska tetején apró ékszerdobozként pompázó falucska számos írót és művészt ejtett rabul egyedi bájával: Cervantes, Simone de Beauvoir, André Gide és Paul Klee is rendszeresen járt ide nemcsak ihletért, hanem alkotni is. Tökéletesen meg tudjuk őket érteni a lélegzetelállító látványhoz szorosan hozzátartozó kukabúvár macskák ellenére is.

Dekoody szokásához híven ismét a magasságokba tört, megszállottan kutatva a város fölé emelkedő kilátók után. Első útja egy hagyományőrző házba  (Dar El Annabi) vezetett a főutcán,  (Szentendre ismét kísértett a hamisítatlan skanzen-fíling képében), ahol egy 18. századi jómódú polgári család mindennapjaiba nyerhetett betekintést a szobákban berendezett életképek alapján és a végén még egy üdítő mentateára is meghívást kapott.

Dekoody minden helyiségbe bekukkantott, aztán a nagy jövés-menésben úgy elfáradt, hogy néha meg-meg pihent egy sarokban, vagy egy hívogató szőnyegen, és a  míves tengerkék ablakrácsok mögül figyelte az udvaron kerengő turisták hadát.

A rekkenő hőség ellen a hűs imaszobába menekült, ahol fotózkodás közben majdnem elpilledt a puha párnák ölelésében. Végtelennek tűnő számosságú lépcsőt megmászva már majdnem feladta a küzdelmet, míg végül a tetőteraszról eléje táruló pazar látvány kárpótolta őt.

Teljesen megigézték a kékre mázolt ajtók, az egyik méretes vaskilincsen még pár erőgyakorlatot is kivitelezett a járókelők legnagyobb örömére. A helyi kézművesség termékei közül a művészi kivitelű, drótból készült madárkalitkák a leghíresebbek, melyekbe dekoody romantikus énje azonnal beleszeretett. Ezekből a boltokban akad igazi és dekorációs célú verzió is, ha valaki különleges szuvenírre vágyik.

Visszafelé nem menekülhetett a bazári forgatagtól, de nagyon erősen elhatározta magát, hogy már nem vásárol semmit, így csak kedvesen felelgetett az árusok kérdéseire. Miután elárulta, hogy Magyarországról jött, csak úgy röpködtek a hangzatos „Szerbusz Vizibusz, Csá csumi csá, Szeretlek Zsuzsi” felkiáltások, és minden kofa azon mesterkedett, hogy üzletébe csábítsa a messziről érkezett médiahírességet. Dekoody készséggel megtekintette portékájukat, majd tudván, hogy  a világ összes pénze sem lenne elég arra, hogy mindent megvegyen, ami megtetszik neki, arra hivatkozva, hogy indul a busz, sajnálattal búcsút intett az eladóknak, ahogy most az olvasóknak is, de van még élmény a tarsolyában, amellyel legközelebb örvendezteti meg egyre növekvő rajongótáborát.

Képek: Zboróvári Kriszti

Még több dekoody kalandot olvashattok ezekben a cikkekben:

dekoody a Borfesztiválon

dekoody Tunéziában 1.

dekoody New Yorkban

dekoody Lignanoban és környékén

dekoody Millauban

dekoody Párizsban

dekoody a francia riviérán

dekoody Marseillesben

dekoody Lisszabonban 1.

dekoody Lisszabonban 2.

dekoody Lisszabonban 3.

dekoody Balatonkenesén

dekoody Tihanyban

dekoody a Veszprémi Állatkertben