Múlt héten mutattam egy házat, melynek a nappalijában egy kisebb bambuszerdő volt. Manapság nagyon divatos ez a növény, ráadásul üreges felépítésű, kis súlyú és nagyon hajlékony, rugalmas szárának köszönhetően az élet és a lakberendezés szinte minden területén hasznosítható.

A legtöbb bambusz faj magassága 3 és 10 méter közötti, szárvastagsága pedig 2 és 5 centiméter között van. Az alacsonyabb fajtákat talajtakaróként, a közepes növésűeket sövényként, a magasakat pedig ligetek, erdők formájában termesztik. A gyökérzete szinte egész évben – kivéve a téli, fagyos időszakokat – fejlődik. Kordában tartása a nem kívánt hajtások lenyírásával vagy a gyökérzet terjedésének betonnal, erős fóliával való körbe kerítésével lehetséges. A bambuszok levelei általában örökzöldek, de a növény minden évben teljes új levélzetet fejleszt, a régi levelek fokozatosan elszáradnak, lehullanak, összefüggő talajtakarót képezve a növény alatt.

Készíthető belőle kerítés, építési állványzat, kerti vagy akár szobai bútor, de még ékszer is. Japánban íjat is készítenek belőlük, továbbá kb. a XI. században megépített első ágyúk csőanyagául is bambusznádak szolgáltak (ezek a hucsongok).

A talajból kibújt fiatal bambuszhajtás, a bambuszrügy a legtöbb faj esetében ehető. Az ázsiai konyha egyik kedvelt alapanyaga.

Forrás: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11