- 2012.08.14. 16:50
Egy kis önkritika Bulgáriából, ahol egyesek nem félnek kimondani, hogy otthon nincs minden rendben. Lassan-lassan előkerülnek majd itthon is hasonlók? (Szerző: hna)
"Ez egy hosszú utazás története egy gyönyörű kis országban, amely sikeresen rombolja le magát a korrupció, a hitványság és a poltikai machinációk által, és amely a jelen generáció fájdalmas agóniájához vezet.
Mi és családjaink Bulgáriában nőttünk fel és soha nem adtuk fel. Folytattuk harcunkat és a kritikus gondolkodást és tiltakozásunkat a jelen, és a kiábrándultságunk ellen, gazdag történelmünkön keresztül szemlélve.
Bulgária ünnepelt múltja az egyetlen, ami mozgásban tart bennünket és ez az, aminek érdekében – azért hogy meghalljanak bennünket – egyenesen a szívére csapunk, kitépjük azt és megfosztjuk nemzetünket büszkeségétől és méltóságától.
Szerepet játszunk – az átlagember modelljét, aki valódi legendává válik, történelmet ír, szóban és lélekben, küzdelmével, bátorságával, elszántságával, és a hazájáért hozott áldozattal.
Ők Bulgária!
Az ő ideáljuk a harc volt: “Ha nyerek, az egész nemzet nyer, ha veszítek, csak önmagam veszíthetem.”
Vállaltuk ezt a hosszú utazást a múltba, hogy találkozzunk ezekkel a királyokkal, szerzetesekkel, szabadságharcosokkal, költőkkel és hercegekkel, hogy megmutassuk nekik a mai Bulgáriát és halljuk utolsó megoldásukat. Ez az, ahogyan válaszoltak – csalódottan, undorodva, fájdalommal.
Ljubomir Szergeev"