Egy éve kerülgetem a témát, mint a forró kását. (Szerző: Country komfort)

Van azonban valami nyugtalanító és egyben nagyon találó a gasztropornográfia mintájára létrejött "interior design porn" kifejezés definíciójában:

 
"Olyan weboldalak és magazinok gyűjteménye, amelyek a lakberendezés iránt érdeklődő emberek vágyait elégítik ki, annak ellenére/különösen abban az esetben, ha az adott (élet)stílust nem engedhetik meg maguknak a mindennapokban." (innen)

Akkor tehát a blogom is...? Bizony.

A többmilliós AGA tűzhelyekkel teli konyhák tárháza, a Country Homes and Interiors magazin is...? Igen.

A Country Komfort manifesztójaként is olvasható Ami még igen és ami már nem című bejegyzésemben is láthattok néhány fotót, amely csak az igazán elvetemülteknek érdekes: a provence-i stílus szimbóluma, egy levendulacsokor van ottan szépen körbefényképezve, de nagyon. Annyira közelről és annyira részletesen, hogy az már zavarbaejtő.

Ez a téma messzire visz.

Egészen mélyre; ha meg akarjuk érteni, tovább is kell mennünk az önelemzésben, mint a Miért éppen a country? kérdésre adott válaszokban.

Ennek kapcsán büszkén vállalom, hogy lassan két évtizede függő vagyok: a kikapcsolódás egyik legélvezetesebb formája számomra még mindig a házriportok és szép belső terek képeinek nézegetése. Ugyanakkor egyre gyakrabban fedezem fel, ha egy enteriőr túlságosan tökéletes. A country esetében ez nem a más stílusoknál szívesen hangoztatott "steril"-t jelenti, hanem a görcsös perfekcionalizmussal megteremtett, a modern kortól teljesen idegen, 100%-os rusztikát vagy - mint az alábbi londoni képriportban - a minden elemében kifogástalan és érzéki francia shabby chic-et.

Bocs a kisesszéért. Várom a véleményeteket!