Elmondom mit gondolok. A titkos kert itt van körülöttünk, de nem mindenki láthatja, csak a bátrak, akik közel merészkednek az ismeretlenhez. A titkos kertben titokzatos kék óriáslények élnek, egymástól elszigetelten, féltőn őrizve belső világukat. Kívülről magabiztosságot és nyugalmat árasztanak, de nem tudhatod mi vár rád, ha bekukkantasz oda, ahova  csak kevesen merészkednek. 

Némán és mégis sokatmondóan terpeszkednek a zöldben a kék lények. Vannak akik észre sem veszik őket, pedig terebélyes méretűek. Erő, bölcsesség és titokzatos derű árad lényükből, ezért néhányan közelebb merészkednek hozzájuk. Így derül csak ki, hogy a távolról nem látható kis réseken át beláthatunk abba belső világba, amely eddig elrejtve maradt előlünk. Közelebb, egyre közelebb érünk és izgatottan bekukucskálunk a lyukakon, mely néhol a "kéklény" oldalán, néhol az alján helyezkedik el. Új világ tárul a szemünk elé, egy csillogó, biztonságot adó, fényekkel teli belső élet. Csodálkozunk, hogy ezt eddig észre sem vettük eddigi életünk során, pedig sokfelé jártunk, sok kertben sétáltunk, de ezt így, még soha nem láttuk. És este, mikor leszáll az éj, pici apró lámpások gyúlnak, hogy segítsenek minket tájékozódni a titkos kertben, lényeink pedig hatalmas szárazföldi világítótornyokként állnak  bizalmat és fény szórva maguk körül a sötétségben és akkor már tudja, mindaz, aki látta ezt a titokzatos jelenséget, hogy megnyugodhat, hazamehet, mert  az érzés elkíséri bárhová és vele marad örökre, akármi lesz is.

A titkos kert Paola Navone designer projektje a Barovier&Toso, a muranoi üvegcsillárok gyártójával közösen az idei milánói szalon keretében valósult meg.

Források: 1, 2