Ha azt gondolod Luca Pierro fotóművész munkáiról, hogy Photoshop-ot használ azokhoz a effektekhez, amelyeket ezeken a lenyűgöző képeken látsz, akkor nagyon tévedsz.

Az olaszországi Cantú-ban 1978-ban született tehetséges művész tizenhárom éves korában kapta az első fényképezőgépét, egy Polaroid masinát, és azonnal beleszeretett a fotózásba és a művészkedésbe. Persze ez nem volt annyira nehéz a maga csendességében is hatékony szülői befolyás alatt, ugyanis édesanyja festőművész. Tizenhat éves korában tette az első látogatását a sötétkamrában, miután az édesapjától elcsent tükörreflexes géppel kattintott párat. A Rómában töltött egyetemi évek alatt tanulmányai miatt természetesen kevesebb ideje jutott a mániájára, illetve egy másik szenvedély is belépett a képbe (a zene rabjává vált), de az elért sikerek szerencsére kellő inspirációval szolgáltak a fotózás folytatására.

A jelenleg Cagliari-ban (Szardínia) élő és alkotó művész 2009-ben egy helyi fotópályázaton második, míg 2010-ben egy milánói megmérettetésen első helyezést ért el. Hatásos önarcképeihez, illetve egyéb, meglehetősen sötét tónusú portréihoz a Photoshop-os utómunkát a lehető legkisebb mértékben alkalmazza. Ehelyett egy profi fotómasina, egy egyszerű vaku és egy derítő reflektor ernyő a munkatársa, valamint saját kreatív elméje, és egy kis játék olyan hétköznapi anyagokkal, mint például a liszt, agyag, tej, és a víz.