Először nem is tudtam, mit látok. Aztán szép lassan összeállt a kép, ahogy egyre tovább nézegettem. Ez egy benzinkút, méghozzá nem is akármilyen, hanem a csinosabbak közül való.

Miért ne okozhatnának a benzinkutak az út szélén esztétikai élményt? Ezt gondolhatta a tervező és a megrendelő is, amikor elhatározták, hogy az ő benzinkútjuk más lesz, mint a többi. Az olaszországi Cuenoban (Piemonte tartomány) található ez a dizájntudatos töltőállomás, amely a Damilano Studio Architects munkáját dícséri. A benzinkút a szükséges rossz (vagy jó?) azoknak akik kocsival járnak. Így is-úgy is meg kell állni, mert az autóból előbb-utóbb elfogy a benzin. Ha már meg kell állni, miért ne lehetne ez a megálló egy kicsit más, egy kicsit szebb, egy kicsit jövőbe mutató? Igenis jó érzés, jobb érzés egy igényes környezetben eltölteni azt a kis időt, amíg könnyítünk magunkon, felfrissülünk, iszunk egy jó kávét vagy eszünk egy sütit.

Az épületet vasbeton öntött héj fogja körbe, mintha egy szalag keretezné a sok üvegfelületet. A tervező úgy gondolja, hogy a szalag az utat szimbolizálja, amely a töltőállomásnál felhajlik, menedéket nyújt az utazónak, majd az épület másik végén belesimul megint az aszfaltba és mindenki mehet az útjára. A hátsó esővédő tető - az épület jelképe - egy nagy tölcsérre emlékeztet, amely egyben szimbolizálja a töltést, amely lehet az üzemanyagé és lehet a sofőré is.
A vizesblokk középen kapott helyet és kívülről jól látható piros borítást kapott, rajta egy dolgát végző üvöltő farkassal. Ez egyrészt egy geg, másrészt figyelemfelkeltő, amely jó eszköz arra, hogy megállásra késztesse az utazókat. Az épület belsejében a fehér és a fekete szín az uralkodó, berendezése nem hivalkodó, inkább a funkcionalitást tartja szem előtt. Összességében nagyon örülök, hogy van igény egy ilyen hétköznapi épület design szemszögből való megközelítésére, csak azt sajnálom, hogy ettől mi még mindig fényévekre vagyunk.

Képek: itt