A napokban röppent fel a hír, miszerint máshová költözik a budapesti Vidámpark, átadva helyét a bővülő Fővárosi Állat- és Növénykertnek.
Nézzünk egy friss, mai példát a szomszédból, ha a terv esetleg nem csak terv marad.

Azt hiszem sokunknak lehet meghatározó budapesti gyerekkori emléke az állatkert-vidámpark élménykombó.

Először Állatkert, aztán Vidámpark vagy fordítva, gyerekfejjel tökmindegy, talán felnőtt fejjel is.
Mindig kapóra jött, hogy ennyire közel vannak egymáshoz, egyfajta eseményzuhatagként maradt meg mindenki emlékeiben egy-egy ilyen nap.
Nem mellesleg a szülők pénztárcájában is maradandó sérüléseket okozott.

Abba most nem mennénk bele, hogy az a változtatás, amelynek kapcsán a Vidámpark egy másik kerületbe költözne, jó-e... inkább próbáljuk a terveket pozitív aspektusból szemlélni: az Állatkert bővítése pl. kifejezetten jó ötlenek tűnik.
Friss példánk is van: egy új, Szentpétervár határába megálmodott állatkert tervei.

Bruno Tanant és Jean Christophe Nani a TN PLUS tájépítész cég ill. az Aldric Beckmann és Françoise N'Thépé építészek által közösen vezetett Beckmann N'Thépé cég nyerte azt a nemzetközi pályázatot, amelyet a szentpétervári Primorszkij Állatkertre írtak ki.
(ugyanez a team tervezte egyébként 2008-ban a helsinkiben található ill. 2006-ban a francia, Vincennes-i állatkert projektjét is)

A hely, amelyet 1865-ben alapítottak, az egyik legrégebbi orosz állatkert, és a világ más hasonló állatkertjeihez hasonlóan, mivel a város szívében van, kegyetlen helyhiánnyal küzd. A város elöljárói ezért úgy döntöttek, a város szélén vásárolt több mint 300 hektárnyi területre költöztetik az állatkertet.

A projekt tervei a kontinensek földtörténeti korokon átívelő vándorlását hívatna modellezni: egy vízzel körülvett, éppen szétesett Pangeát, az őskontinenst és szigetcsoportjait hoznák létre (Délkelet-Ázsia, Afrika, Ausztrália, Dél-Amerika, Észak-Amerika, Eurázsia, Északi-sark).
A terv koncepciója szerint egymástól különálló, de egymáshoz mégis szervesen kapcsolódó ökoszisztémák rendszerét hoznák létre, hasonlót, mint amilyen a Földön is kialakult.

2014-re tervezik az új komplexum átadását, amely egyébként közel 480 állatfaj befogadására lesz alkalmas.

Napjainkban a természetvédelem egy alapvető kérdés. Ami bizonyos, ezek az állatkertek ma a legfontosabb érték, a biodiverzitás, a fajok változatosságának megőrzési helyszíneinek tekintőek.
Attól függetlenül, hogy ezek az állatok szempontjából mesterséges területeknek számítanak, nem kérdés, szükség van-e rájuk, hiszen fontos kutatási és oktatási feladatokat is ellátnak...
... az építészek és tervezők munkája pedig akkor sikeres, ha a kifutók, a tájak, amelyeket létrehoznak, minden szempontból minél inkább hasonlítanak az eredeti helyszínekre, és emellett az egyéb irányú projekteket is támogatják.

Lássuk tehát a szentpétervári projekt futurisztikus terveit, és a magam részéről kifejezetten várom, hogy napvilágot lássanak a budapesti állatkert átalakítási tervei.

Hírforrás itt, fotók innen.