Nem tudom ki hogyan szokta ezt csinálni, nálam általában az ébredés utáni kötelező, komótos kávé szürcsölgetés, illetve az ezt követő reggeli virágöntözés a reboot ideje.

Amennyire csak lehet összerakom magam, továbbá nagy vonalakban megtervezem az adott nap tennivalóit. A reggeli rutin részeként tegnap is így tettem, aztán a „muskátlietetés” közben a hátamat kellemesen melegítő ragyogó napsütésben hirtelen bevillant a kép, a notebookom képernyőkímélőjeként december óta használt, amúgy csodálatos izlandi gleccseres fotó képe.

Hirtelen erős késztetést éreztem arra, hogy visszavonhatatlanul és hivatalosan is évszakváltást kövessek el. Alig tíz perccel később, már a gép előtt ülve a neten fellelhető – nem kevés számú – mediterrán táj böngészése közben rábukkantam egy fantasztikus, olyan tipikusan diszpléjre kívánkozó, Mykonos szigetének dél-nyugati csücskében,

az Agios Ioannis falucska fölötti sziklák között megbúvó Mina One és Mina Two ikervilla varázslatos, mással össze nem hasonlítható igazi görög hangulatot árasztó álomhelyszínére, ráadásul valahonnan a távolból még talán buzuki hangja is...

Mina One

Mina Two

via: 1