Nincs ilyen widget!

Örökségünk: sólyommal vadászni

Bizonyára senki nem tudja pontosan megmondani, hogy mikor vadászott először sólyommal az ember.  Becslések szerint is több ezer éves múltra tekint vissza a módszer.

Ha csak a magyar solymászat gyökereit szeretnénk feltárni, akkor is a honfoglalás idejéig kell visszanyúlnunk, amikor Emese ősanyáról szóló eredetmondánkban (Emese álma) feltűnik a turulmadár, amelyet ma kerecsensólyomnak nevezünk.

Később, a középkor uralkodói ábrázolásain át, a magyar kártya lapjaiig számos helyen bukkan fel a sólyommotívum.

Kerecsen-, vándor- vagy északi sólyom, héja, sas netán karvaly, az ázsiai ember már több mint egy évezrede is vadászott ragadozó madarakkal.

A solymászatot a magyarság eredettörténetével összekapcsoló legendák önmagában is érdekessé teszik a vadászatnak ezt a módját, hát még ha számba vesszük, hány ponton tűnnek fel a történelemben ilyen-olyan formában a mindig titkokkal övezett solymászok.

Az ősmagyarok totemállatként tisztelték az északi sólyom Nyugat-Szibériában honos alfajának megfelelő turult, ebből kiindulva a legvalószínűbb, hogy a honfoglaló magyarok hozták be Európába a solymászatot. A középkorban az udvari élet fontos része lett, a huszadik századig, a lőfegyverek végleges térhódításáig alapvető vadászati mód volt. Sólyommal vadászott Szent István, II. Lajos, III. Béla dinárjára pedig lovassolymász-ábrázolást veretett. A feljegyzések szerint még Mária Terézia is solymászott.

Bár egyértelműnek tűnik, hogy a solymászat nem más, mint ragadozó madarakkal történő vadászat, valójában több száz év sem volt elég, hogy a fogalom kikristályosodjon.

A solymászat vadászat, fizikai teljesítményt igénylő sport, biológiai megfigyelés, elmélyült meditáció, a természettel való együttélés kifinomult formája, hagyományőrzés, egy közösség összetartó erejének megtapasztalása, összefoglalva: a solymászat életforma... A felsorolás végtelen, minden solymász kicsit másként fogalmazza meg a saját hitvallását, de a lényeg egyetlen szóban sűrűsödik: solymásziasság. Mindaz a megragadhatatlan erkölcsi tartalom, amely a természettel, kutyájával és madarával teljes összhangban vadászó solymászt megkülönbözteti a zsákmányszerző körútra induló csúcsragadozótól.

A pedző vadászat a leghumánusabb vadászati mód, amely a természetben percenként ezerszer ismétlődő eseményt reprodukál. A vadnak tisztességes esélye van a menekülésre, a sebzés minimális.
A modern kori solymász azonban vadak helyett gépmadarak között is reptet. Kevesen tudják, hogy a madárcsapatok elriasztására szívesen alkalmaznak solymászokat a reptereken; öt éve Ferihegyen is. A reptéri solymász napi tizenkét órán át repteti madarát, ezreket szolgál. A nehézkes gépek előtt utat nyit, s hogy megéri-e, eszébe sem jut latolgatni. Hivatása a szabadság.

Magyarországon a solymászat szigorú jogi keretek között űzhető, két jogforrás, a vadászati és a természetvédelmi törvény rendelkezéseit is szemmel kell tartania annak, aki solymászatra vállalkozik. A természetvédelmi jogi vizsga mellett a lakóhely szerinti vadászkamaránál vadászati vizsgát, külön solymászati vizsgát is kell tenni, a vadászkutyákat is le kell vizsgáztatni, és a madár beszerzése sem egyszerű. Egy vándorsólyom ára 100-200 ezer forint, és akkor még nem számoltuk a madártartás költségeit. Solymász nyilvánosság előtt csak akkor tarthat bemutatót, ha illetéket fizet, engedélyt kér, vadászathoz pedig a területi vadászkamara engedélyét kell kérnie. A madarak gyakorlóröptetéséhez a helyi vadásztársaságok engedélyét is ki kell kérni, ennek hiányában a solymász szintén jogszabályt sért.

A solymászok független érdek-képviseleti szervezete, a Magyar Solymász Egyesület tavaly kezdeményezte a hazai UNESCO-bizottságnál, hogy a solymászat kerüljön be a magyar szellemi kulturális örökség jegyzékébe. A kérelmet már előterjesztették aláírásra az oktatási és kulturális miniszter elé. Az UNESCO kezdeményezésére létrejött jegyzék célja, hogy minden tagországban legyen egy folyamatosan bővíthető lista, amely a szellemi kulturális örökség, a társadalmi szokások, a rituálék, a szájhagyomány útján terjedő kifejezések, a hagyományos népművészet jegyzékét tartalmazza.

(A listára 2009-ben három új elem került fel: a mezőtúri fazekasság, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya és Kalocsa élő hagyományai. Az UNESCO nemzetközi jegyzékének (az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája) százhatvanhat eleme között 2009 óta egy magyar kultúrkincs akad: a mohácsi busójárás.)

Az Európai Unió Parlamentje megemlékezett 2011 január 19-én az UNESCO nyilatkozatáról, amely a solymászatot felvette a Szellemi Kulturális Világörökség Jegyzékébe.

A témához kapcsolódóan ma John Delaney sasokkal vadászó, nomádokat megörökítő fotósorozatából hoztam néhányat:

süti beállítások módosítása